Egy hete vendégeskedett nálunk egyik barátnőm a kisfiával. Mi, felnőttek, kávéztunk, a gyerekek pedig jól eljátszottak. Pár napja felhívott a barátnőm és elmesélte, hogy a nagyobbik fiacskája bárányhimlős lett, azt még nem tudja, hogy a kisebbik gyerkőccel mi újság. Lehetséges, hogy lefertőztek bennünket is. Még nem tudom, ez majd később derül ki.
A telefonbeszélgetést követő napon sógornőm hívott: bárányhimlővel kapcsolatos kérdésekkel fordult hozzám. Oltassák-e a kislányukat a bárányhimlőre? Én oltattam-e a gyerekeket? Egy oltást kaptak vagy kettőt? Az oltás ellenére voltak-e himlősek? E két telefonbeszélgetés meggyőzött arról, hogy ismét aktuálissá vált a pöttyös téma.
Hát, a védőoltásokkal kapcsolatos kérdések, meggyőződések mindig is ingoványos talajt jelentettek a kisgyermekesek körében, mondhatom bátran, hogy a saját baráti körömben is. Az oltás szükségességéről megoszlanak a vélemények. A fő ellenérv, hogy a bárányhimlő gyors lefolyású, enyhe betegség, ami miatt kár vállalni bármilyen kockázatot, amit védőoltás jelenthet. Az oltás mellett szól, hogy a betegség szövődményeinek a kockázata már jóval nagyobb. Átlagban minden tizedik esetben előfordul szövődmény. Talán a cumi használat/nem használat osztja meg hasonlóan a szülőket.
A webbeteg.hu jól összefoglalta a bárányhimlő tüneteit: A bárányhimlő az egyik leggyakoribb, főként az őszi-téli szezonban tomboló járványos gyermekbetegség. Elsősorban zárt közösségben okoz járványt, ugyanis rendkívül fertőző, cseppfertőzéssel terjed, lappangási ideje 14-21 nap.
Az egy-két napig tartó megelőző időszakban fejfájás, levertség, láz is előfordulhat, de az sem ritka, hogy a kiütések jelennek meg először. A bárányhimlő kiütései nem egyszerre jelennek meg, több napon keresztül újabb hullámokban lepik el a bőrt. A hólyagok eleinte víztiszták, később zavarossá válnak. A kiütések az egész testen jelentkezhetnek. A kiütések 2-3 héten belül pörkösödnek, majd nyomtalanul leszáradnak. Viszketés, vakaródzás következtében gennykeltő baktériumokkal másodlagos fertőzések alakulhatnak ki. Nem ritka, hogy a garaton, a szájnyálkahártyán, nyelven továbbá a nemi szervek nyálkahártyáján is láthatók hólyagok, melyek megpattannak és aftákká alakulnak majd a bőrkiütések pörkösödésével, egyidejűleg eltűnnek.
Sokan úgy vélik, hogy ártalmatlan gyermekbetegségről van szó, amelyen át kell esnie minden kisgyermeknek. Én ezzel nem tudok teljesen azonosulni. Egyrészt nem kizárólag gyermekbetegség, hiszen aki nem kapta meg gyermekkorba, az felnőtt korban is elkaphatja. A felnőtt kori bárányhimlő általában súlyosabb lefolyású, hosszabb ideig tart. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy különösen veszélyes a várandós kismamákra és szülő nőkre.
Másrészt a betegségnek ritkán súlyos szövődményei lehetnek, a bárányhimlő vírusa is lehet agresszív. A fertőzés következménye lehet tüdőgyulladás, májgyulladás, súlyos agyvelőgyulladás, agyi trombózis, érrendszeri problémák, kisagyi gyulladás. Azt hiszem, pont ezektől rettegve adattam be a gyermekeimnek a védőoltást, valahogy nem szerettem volna, hogy pont az én gyerekeim legyenek a tizedikek a sorban… No és persze az sem mindegy, hogy a beteg gyermek felügyeletét hogyan tudja megoldani a szülő, hiszen olyan fertőző betegségről van szó, amelynek a teljes gyógyulása 2-3 hét. Valljuk be, a munkahelyek sem tolerálnak ennyi gyermekápolási táppénzt. A 2-3 nap is problémát jelent, nemhogy a 2-3 hét! Szóval, én a védőoltás mellett döntöttem. Ha nem „muszáj”, akkor miért kellene végigkínlódni a gyerekeknek a bárányhimlőt? Ha létezik védőoltás, akkor miért ne éljünk vele?
A jelenleg érvényben lévő ajánlás szerint a teljes védettség kialakulásához 2 oltás szükséges. Egy oltás is véd, azonban. a gyermek megkaphatja a betegséget, ami sokkal enyhébb lefolyású lesz, mintha nem lenne oltva. Ha visszamehetnék az időben, akkor is így döntenék: oltatnám őket. (Legkisebbem még nem érte el az a kort, amikor oltatni lehet, számára még az anyatej védelmet nyújt.) Ti beoltattátok a gyermekeiteket?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése