Már ősszel elhatároztam, hogy idén vesszőből készítek lakásdekorációt karácsonykor, a kopogtatónk biztosan vessző lesz. Ezer elképzelésem volt a dekorációt illetően, aztán kettőt valósítottam meg. November végén apukámmal a kertben vágtuk a vesszőket, majd koszorú formába összedrótozta apukám. A vessző ugyanis kicsit merevebb és erősebb volt, mint gondoltam, úgyhogy elkelt egy férfi kéz segítsége. :) Szintén anyuék kertjéből szereztem a tujaágat, amit rákötöttem a vesszőkoszorúra. A piros bogyók egy kedves barátnőmtől kapott kis csokorról törtek le, az arany színű masni pedig kimaradt a lakás díszítése során. Amikor mindezt rádrótoztam, valami hiányzott. Nem tudtam, hogy mi. Egy hirtelen ötlettől vezérelve előkaptam a gyerekek akrilfestékét és fehérrel bekentem a vesszőket.
Ez a kis "karácsonyfa" a kislányom szobája falát díszíti. Megkűzdöttem vele, mert a földön fektetve kötöztem össze a zsineggel. Amikor felemeltem, darabokra esett szét... És még kétszer eljátszotta ugyanezt, miközben próbáltam felvarázsolni a falra. Ám végül sikerült, utána csak a díszeket kellett ráakasztani...És közben még kétszer leesett, mert nem volt egyensúlyban. Bevallom, nagyon örültem, amikor helyén maradt. :)
