Amikor először hallottam, hogy a pitypangból is készítenek szörpöt, nagyon elcsodálkoztam. A kezdeti csodálkozás alábbhagyott, hiszen ha lehet bodzából, orgonából, akkor miért ne lehetne pitypangból?
Az első körös pitypanggyűjtés a szörp szempontjából nem volt sikertörténet (ellenben Lilikém szempontjából sikertörténet :)), mert pitypangkoszorúban végezte. A második körös gyűjtés már kifejezetten célzott volt, szörpnek gyűjtötték a gyerekek.
Első alkalommal nem mertem nagyobb adagot készíteni, mert fogalmam sem volt arról, hogy milyen íze lesz, megisszák-e egyáltalán a gyerekek. Persze mára ezen már túl vagyunk, mert a szörp szőrén-szálán eltűnt, elfogyott. :)
Hozzávalók:
- egy jó nagy maroknyi pitypangszirom
- 1,2 liter víz
- kb. 40-50 dkg cukor
- 1 citrom kifacsart leve
Leszedtem a pitypang szirmait és a két tenyeremet összetéve jól belemarkoltam, púposan volt a Felöntöttem a vízzel és egy éjszakára otthagytam csöndes magányában a gáztűzhelyen.
Másnap a pitypangszirmokat leszűrtem, a pitypangos levet feltettem a gázra főni, beletettem a cukrot és a citromlevet. Amikor felforrt, mérsékeltem a lángot, hagytam még pötyörögni, gyöngyözve forrogatni kb. másfél órát, de az is lehet, hogy kettőt. (Pontosan nem emlékszem, mert közben a mosogató alatti vízelvezető cső szétcsúszott, és a kifolyó vizet kellett mérsékelnem, valamint a csövet visszahelyezni a helyére, amit egy zsírosbödön és egy szappanos doboz kombójával sikerült megtámasztanom addig, amíg a felmentő sereg megérkezett.)
Amikor már kezdett „szörpösödni”, lezártam, forrón üvegekbe mertem és száraz dunsztban hagytam kihűlni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése