Puha gyurma házilag- gyorsan, egyszerűen

Szerintem minden gyerek szeret gyurmázni. :) A gyurma fejlesztő hatása megkérdőjelezhetetlen: fejleszti a kézügyességet, a finommotorikát, szem-kéz koordinációt, színek megismerését, koncentrációt, kreativitást, térbeli látást és a kéz izmait is erősíti. A felsorolás persze nem teljeskörű, mindenki egészítse ki a saját tapasztalataival. :) 

Elfogyott itthon a használható gyurma (kiszáradt, szétmorzsálódott darabkák voltak csak a dobozokban), a gyerekek viszont gyurmázni szerettek volna. Boltba nem akartam menni a három lurkóval, így kipróbáltam egy főzős gyurma receptet, amit most megosztok veletek. 

Hozzávalók: 

• 2 bögre liszt
• 1 bögre apró szemű só
• 2 bögre langyos víz
• 2 tk citromsav
• 1 ek olaj
• ételszínezék

Elkészítés:

Összekeverjük a hozzávalókat (csomómentesre), majd egy fazékba melegíteni kezdem. Közepes lángon főzzük, közben kevergetjük. Amikor már nme bírod keverni (pár perc után) ki kell venni a fazékból és még melegen át kell gyúrni. Én ekkor színeztem sima folyékony ételfestékkel. (Figyelem: a festék nagyon befogja a kezed, használj kesztyűt! Amikor kihül, akkor már nem fog.)

Lehűlés után folpack-ba csomagoltam, és fedett tárolóedényben, a hűtőben tartottam. Ha nem teszed hűtőbe, bepenészedik!!!! Én az első körben így jártam, úgyogy mindenképp tedd hűtőbe.

Őszi dekoráció- abból, amit találtunk

Ősszel igen könnyen lelhetünk kincsekre a természetben. Csodaszép színekben pompáznak a falevelek, hullik a gesztenye, a dió, a makk, a mogyoró és még ki tudja hányféle termés. Az ősz gazdagságának köszönhetjük az egyszerű, ingyenes dekorációnkat.

Ebben a díszben a só evolúcióját is felfedezhetjük. :) Tavaly télen még a havat jelképezte az SK mécsestartókban, aztán tavasszal ételfestékkel rózsaszínre és világoszöldre festettem. 

Szeptemberben pedig kevertem hozzá némi kakaóport és megkapta az évszakra jellemző barnás árnyalatot. Direkt nem egyenletesre színeztem, így szép márványos lett a végeredmény.

Semmi ördöngősség nincs ebben a díszben: a barnára színezett sót szépen elkezdtem rétegezni, majd az üvegedény oldalára odatettem néhány falevelet, amit iskolából, óvodából és a bölcsiből hazafelé jövet gyűjtöttünk.

Aztán jöttek a gesztenyék, majd az anyukáméknál szedett kukoricák... Sitty-sutty elkészült, semmi szakértelmet nem igényelt és mégis őszi, meleg hangulatot varázsolt...

A gesztenye és a mogyoró kombinációja szerintem nyerő páros ősszel. Ezt a párost megspékeltük a hazafelé úton gyűjtőtt "kardokkal" és a lepréselt levelekkel. 

A szekrény tetejére került a mogyoróval töltött üveg is. Az üveg tizenhárom éve volt a szekrényben, Limoncellót hoztam benne Szicíliából... A mogyoró a játszóteret övező mogyorófákról és nagymamám mogyoró bokráról származik. Ez a dekorelem sem volt egy bonyolult történet. :)

Vegyes savanyúság- gyorsan és egyszerűen

Évek óta kísérletezem a hordós savanyúsággal, de valahogy sosem az igazi. Nem ízlik a családnak. Mindent betartok, amit a recept ír és mégsem jó. Eldöntöttem, hogy idén pihenőre küldöm a kerámiahordómat és vissza a gyökerekhez... Ismét anyukámmal tettünk el sok-sok savanyúságot a régi bevált recept és a hagyományos módszereink szerint. Nem variáltunk, maradtunk a kitaposott úton.

Hozzávalók:

• 7 kg káposzta
• 1,5-2 kg paprika
• 0,5 kg vöröshagyma
• 0,5 kg paradicsom
• 2 kg uborka

A hozzávalókat megtisztítjuk, lereszeljük. Egy nagy edényben összekeverjük őket, picit sózzuk. Hagyjuk állni fél órát. A zöldségfélék arányán mindenki változtathat a saját ízlésének megfelelően, nekünk ez az arány vált be, így szereti a család.

Lé

• 5 liter víz
• 1,5 liter 10%-os ecet
• 5 babérlevél
• 2,5 dkg kénpor
• egy marék mustármag
• 15 dkg só
• 75 dkg kristálycukor

A hozzávalókat a kénpor kivételével összeforraljuk. Amikor már forr, a kénport csak akkor tesszük bele, óvatosan kevergetve, mert egyébként kitör, mint egy vulkán és habzik is. Amikor elkészültünk a lével, hagyjuk egy kicsit hűlni, langyos legyen.

A vagdalt zöldségeket üvegekbe töltjük, megnyomkodjuk, nem baj, ha túlságosan tömörnek érezzük. Ha felöntjük a lével, nem lesz az. :)  A langyos levet ráöntjük, légmentesen zárjuk és máris költözhet a kamra polcaira. 

Nekünk ebből a mennyiségből 2 db 5 literes, 1 db 2 literes, 1 db 1,5 literes és 2 db 1 literes üveg csalamádénk lett.

Ez a savanyúságlé igazi favorit: ezt készítjük, amikor uborkát teszünk el, jó a káposztával töltött paprikához, az erős paprikához is szuper és a nagy kedvencem is isteni vele: uborka+sárgarépa+karfiol+zöldbab kombó. Megéri kipróbálni, nincs jobb a magunk által elrakott savanyúságnál!

Könyvajánló- Schäffer Erzsébet: Egyszer volt

Schäffer Erzsébet újságíró, a Nők Lapja szerkesztője. Szeretem az írásait. Szeretem, mert hozzám is szól, a nőkhöz is szól, a szülőkhöz is szól, gyakorlatilag mindenkihez szól.  Hozzám közel álló műfajt teremtett, írásai riportok, novellák, tárcaírások  és az előbbiekben felsoroltak emészthető, kedves keverékei. Életről, valóságról, lélekről ír, írásai nem fikciók. Művei lélektől lélekig hatnak, alkotásait áthatja a személyéből, egyéniségéből eredő bizalom, intelligencia, őszinteség. Ő maga is benne van az írásaiban, ő maga a stílus. Tükröt tart mindannyiunknak: ilyenek vagytok, ilyenek vagyunk, ilyenek az emberek. 

E kötetet szívből ajánlom nagylányoknak, anyukáknak, nagymamáknak, egyszóval mindenkinek, aki szereti a rövid, megható, néha szívbemarkolóan őszinte történeteket. Az idő is fontos tényező: a kötet mellett nem kell napokig izgulni, várni, hogy mikor folytathatom az olvasást, mert éppen ebédet kellett főznöm, éppen szandált húztam a kicsi lábára, azonnal kakaót kellett készítenem, majd  a kiborított szörpöt feltakarítani... Mindenki helyettesítse be bátran a saját életéből vett dolgokkal. Nem nehéz rájönni, hogy egy hosszabb, izgalmas regény olvasása közben a félbeszakítás igen bosszantó lehet. Néhány oldalas riportok, riporttal kevert novellák, visszaemlékezések- van minden. És annyira jó! Engem nagyon megfogott. Azt mondta egy vele készített interjúban az írónő, ha természetesen viselkedik az ember, a helyzetek megfordulhatnak. Nem félni kell. Nem azért vagyunk itt, hogy féljünk. Annál nagyobb csoda az ember élete. Azért írom ezeket a történeteket is. 

Hát ezért szeretem én az írásait. Erőleves a léleknek. Fogadjátok szeretettel.

"Különös dolog az adás képessége. Megtanít arra, hogy a tárgyak és a szeretet osztogatható kincsek. Minél több emberhez vándorolnak, nem kevesebb lesz belőlük, hanem több." /Schäffer Erzsébet/

Almás-barackos pite

Eredetileg meggyes lepény névre hallgat e csodás sütike, de ugyan hol van az kőbe vésve, hogy csak meggyel és cseresznyével lehet elkészíteni? Íme egy másik verzió, ami szerintem nagyon finom lett! :)

Hozzávalók: 

• 20 dkg vaj vagy margarin
• 15 dkg finomítatlan barna cukor
• 20 dkg liszt
• 4 tojás
• teáskanálnyi sütőpor
• 2 nagy kopaszbarack és egy nagy alma felkockázva

1. A sütőt előmelegítem 180 fokra.
2. A puha vajat és a cukrot habosra keverem, majd beledobom a tojások sárgáját. Csak a sárgáját!!!!
3. Az előző masszához hozzáadom a sütőporos lisztet.
4. Felverem a tojások fehérjét, majd óvatosan a tojássárgás masszához keverem.
5. Szilikon formába öntöm (megspórolva a zsírozás-lisztezés utált lépését) és a tetejére rászóróm a felkockázott gyümölcsöt.
6. 180-200 fokon sütöm kb. fél órát. A formában hagyom kihűlni, utána simán levehető róla a szilikon "ruha". 

Rapid cseresznyelekvár

A történet ott kezdődött, hogy szerettem volna cseresznyeszörpöt és cseresznyelekvárt is készíteni. Nem is voltunk rest, leszedtünk két nagy vödör cseresznyét anyuék kertjében, ami cirka 15 kilót nyomott. Gondoltam, ebből sok lekvár lesz és még szörp is készül majd... Nekiláttunk a tisztításnak, válogatásnak, magozásnak- természetesen puszta kézzel, mindenféle segédeszköz nélkül. A sok-sok cseresznyéből 2,5 kg maradt, ami nem volt rothadt vagy kukacos. 2,5 kilo! Azt hittem elsírom magam.  A "rapid" jelző kicsit megtévesztő ebben az esetben, mert nagyon sok idő elment a magozással és a tisztítással. Ezt a mennyiséget látva teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy nem lesz cseresznyeszörpöm, annak is örülhetek, ha néhány üveg lekvárt sikerül eltenni. :( 

Hozzávalók:

• 2,5 kg tisztított, kimagozott cseresznye
• 1 kg kristálycukor
• 3 csomag Haas 2:1 zselésítő lekvár készítéséhez

A cseresznyét gyümölcscentrifugán áteresztettem, majd a péphez hozzákevertem a befőzőszert. Feltettem főni, amikor felforrt, beletettem a cukrot. Azzal is forrt pár percet, utána csírátlanított üvegekbe tettem, folpackot ratam a tetejére, majd a kupakot. Fejjel lefelé állítottam kb. 5 percre, majd beköltöztettem a száraz dunsztba.

Nagy tanulsága az idei cseresznyézésnek, hogy nekem nem kell bio, köszönöm. Apukám idén nem permetezte a fát (mindig gondosan ügyel a permet minőségére és mindenféle óvintézkedés betartására), meg is lett az eredménye. Hát, a magam részéről köszönöm, nem kérek többet biot. Nekem tökéletesen megfelel a jól bevált, régi módszer, amikor lakó nélküliek voltak a cseresznyék és alig pár szemet kellett kidobnunk. 

Eperkrém leves

Javában tombolt az eperszezon, amikor a gyerekek már nem akarták megenni az epret. Miután sikerült olyan mennyiséget vásárolnom, amire én magam sem bírtam rá, alkottam belőle egy pofonegyszerű, bruttó 20 perc alatt elkészíthető levest.

Hozzávalók: 

• 0,5 kg megtisztított eper 
• kb. 7-8 dl tej
• vaníliás cukor
• xilit vagy kristálycukor, esetleg édesítőszer
• 0,2 dl habtejszín

Roppant egyszerű a képlet: az epret megtisztítjuk, leturmixoljuk. Utána áteresztük egy apró lyukú szűrőn, hogy ne legyen ropogós a levesünk a magok miatt.

Magas falú edénybe tesszük, hozzákeverjük a tejet, vaníliás cukrot és az édesítőszert. Írhattam volna, hogy én 5 evőkanál vaníliás cukrot tettem bele, de ez nem igaz: a cukortartóból meglódult a cukor és fogalmam sincs, hogy mennyi borult bele az epervelőbe. Az biztos, hogy elég édes lett. :) 

Végük pedig a tejszínt adjuk hozzá. Én az egész műveletet robotgéppel csináltam, nem kevergettem mással turmixomat. Nagyon finom!