E sütemény eredettörténete eléggé vitatott, de talán a leginkább elfogadott, hogy a pozsonyi pékek töltött kiflijéből származtatható. Bármi is legyen az eredete, az bizonyos, hogy az Osztrák-Magyar Monarchiában vált közismertté és azóta gazdagítja az ünnepi asztalt. Nincs karácsony bejgli nélkül. Nekem tuti nincs, mert nagy rajongója vagyok e remek süteménynek. Kiskoromban a diósért rajongtam, ma már inkább a mákos a kedvencem. A családi befutó viszont a gesztenyés. Ezt a szuper receptet cukraszsutik.blog.hu oldalról szereztem. Érdemes elkészíteni, nagyon finom!
Hozzávalók:
- 1 kg liszt
- 45 dkg margaron
- 27 dkg tej
- 10 dkg porcukor
- 2 db tojás sárgája
- 3 dkg élesztő
- 1 dkg só
Az élesztőt kevés HIDEG tejben elkeverjük, amibe előzőleg szórtunk némi porcukrot. Az összes többi hozzávalót egy edénybe tesszük, majd elkezdjük összegyúrni. Hozzáadjuk az élesztős tejet is. Ha mindent pontosan mértünk ki, akkor a tészta pontosan olyan állagú lesz, amilyennek lennie kell. Nem kell keleszteni, azonnal dolgozhatunk vele, de a hűtőben is pihentethetjük.
Én 25-27 dkg-os darabokat vágtam belőle, összesen hetet kaptam. (Ebből három adag azonnal beköltözött a fagyasztóba, négyet megsütöttem.)
Töltelék (bejglinként):
- 1 cs gesztenyemassza
- némi tejszín a lazításhoz
A gesztenyét elmorzsolom, majd öntök hozzá tejszínt és összekeverem. Annyi tejszín kell hozzá, hogy kenhető legyen. Vigyázat, ha túl folyós, az nem lesz jó!
Kinyújtom ma tésztát, majd elkenem rajta a masszát. Feltekerem, megkenem tojássárgájával. Aztán szépen kiköltöztetem az erkélyre. Fontos, hogy hidegen legyen, hidegen száradjon meg rajta a tojássárgája. Amikor megszáradt, akkor lekenem tojásfehérjével, de ekkor bent hagyom a alkásba, hoyg keljen egy kicsit. Ettől lesz szép márványos. Amikor a fehérje is rászáradt, akkor beteszem a sütőbe, 160 fokon készre sütöm.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése