Mondhatnám, hogy DIY, vagyis do it yourself, azaz csináld magad! Mondhatnám, ha nem utálnám ennyire ezt a rövidítést. Sosem értettem, hogy miért nem lehet magyarul mondani mindezt, miért kell az angol rövidítés. Persze, nyilván használják az angol nyelvű blogokban, de a magyar nyelvűekben miért? Mondjuk már magyarul azt, amit szeretnénk!
Szóval tapadós zokni. Egyik kedves táncos barátosném küldött egy linket, amely alapján ő már nekifogott a tapadós zoknik nagyüzemi gyártásának. Nagyon tetszett az ötlet, potom 3 hét alatt sikerült szereznem hozzávalót. No, nem a zoknira gondolok. :)Szóval sima puffadós festék kell hozzá és a zokni. Én először egy flakonra ráhúztam a zoknit, úgy próbáltam a festékkel ügyeskedni, aztán inkább lemondtam erről. Csak kisimítottam a zoknikat és hajrá! A festés után 1 napot száradtak a szekrény tetején, aztán jól ráeresztettem a hajszárító legforróbb levegőjét cirka 1 perig. Mármint páronként 1 percig. Ennyi, semmi extra.
Látszik az alkotásaimon, hogy nem vagyok és nem is leszek képzőművész, a rajzolás nem volt sosem az erősségem... :) Igyekeztem legalább nagyjából egyformára csinálni őket, hát ez lett a végeredmény.
A puffadós festéket a Printkerben vettem, kb. 1200 Ft-ot fizettem a 10 színért. A zoknikat..., nos, a zoknikat a fiókból vettem, mert nem mertem vadi újakkal kísérletezni, így inkább régebbieken készítettem el az első csúszásgátlós zoknikat. :)Tipp: a zoknikat ne feszítsd ki, csak simítsd ki a talpát, és úgy alkoss: sokkal szebb lesz a minta.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése