„A Földet nem szüleinktől örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön.” ( Seattle indián törzsfőnök)
Április 22-e a Föld napja. Nagyon szeretem az ehhez kapcsolódó, ennek jegyében szervezett programokat. Idén Szegeden április 25-én volt a Füvészkertben a Föld napja programsorozat, amelynek a középpontjában a növényvédelem és bolygónk védelme volt.
A programok nagyon színesek és érdekesek voltak. Volt Lim-lom mese bábelőadás, köztisztasági gépjármű bemutató, kukásautós célbadobás („Cél a kukásautó”), solymászbemutató, Tappancs Állatvédő Alapítvány állatsimogatója, stb, stb. Akár hagyományosnak is nevezhetjük a menetlevél-térképes játékot, amelynek keretében a családokat invitálták környezetvédelmi, természetvédelmi feladatok megoldására. Hat pecsétet lehetett összeszedni a feladatokban való részvétellel, amelyek felmutatása esetén lehetett részt venni a tombolasorsoláson. A játékok, feladatok idén is érdekesek voltak, főként a gyerekeket célozták. Igen, ők azok, akik fogékonyak mindenre, az agyuk szivacsként szívja magába a tudást. Talán egy apró mozdulaton, néhány elejtett szón múlik, hogy szemetet termelünk, vagy környezettudatosan gondolkodva, napi rutinná tesszük a szelektív hulladékgyűjtést, energiatakarékosságot, természetvédelmet. Rajtunk, felnőtteken múlik, hogy sikerül-e tudatos környezetvédővé nevelnünk gyermekeinket.
Hiszem azt, hogy fejben dől el minden. Tudom, hogy egyedül nem válthatom meg a világot, nem oldhatom meg a környezeti problémákat. Azonban hiszek abban, hogy az egyén szintjén mindenki tehet valamit a környezete védelmében. Ha csak egy apró mozdulat, már az is számít: pontosan egy apró mozdulattal több, mintha semmit sem tettünk volna. Ráadásul ezek a dolgok, tevékenységek nem csupán a környezetet kímélik, óvják, hanem majdnem mindig pénztárcakímélők is. A teljesség igénye nélkül álljon itt néhány olyan tipp, ami kényelmesen beépíthető napi tevékenységeinkbe, a napi rutin feladatainkba.
- Ha kimegyek a szobából, akkor nem égetem feleslegesen a lámpát, lekapcsolom a villanyt, kikapcsolom a TV-t.
- Fogmosáskor nem folyóvizet használunk, hanem fogmosópoharat.
- Ha megoldható, akkor gyalog vagy biciklivel közlekedünk.
- A hulladékot szelektíven gyűjtjük.
- Amikor vásárolok, megnézem, hogy a terméken szerepel-e az újrahasznosítás szimbóluma. A gyerekek már automatikusan keresik a csomagolásokon…
- Újrahasználom a még ép papírtáskákat, csomagolópapírokat, papírdobozokat.
- Saját szatyorral járok vásárolni, a boltokban nem kérem a nejlonszatyrokat.
- A lejárt gyógyszerek veszélyes hulladékok, mindig a gyógyszertárba viszem vissza.
- Továbbadom gyermekeim jó állapotban lévő játékait, ruháit, ismerősökkel csere-beréket rendezünk.
-
A már nem használható háztartási textíliákat elviszem a H&M-be, ahol újrahasznosítják. Erről bővebb infó a H&M weboldalán:
www.hm.com.
- A mosógépet csak ritkán és indokolt esetben indítom félprogramon. Megvárom, míg összejön egy egész adagnyi szennyes ruha (valljuk be, ez egy öt fős háztartásban, ahol három kisgyermek van, nem nagy kunszt) és egész programon mosok.
- Nem mosogatok folyó vízben.
- Igyekszem kiiktatni a környezetemből a vegyszereket, egyre több természetes tisztítószert alkalmazok.
A kisgyerekeket sokféleképpen lehet környezettudatosságra nevelni. A legfontosabb azonban, hogy a szülők is ezt a szemléletmódot kövessék. Ha az egész család környezetbarát életmód szerint él, akkor semmilyen különleges nevelési módszerre nincs szükség, a mindennapos tevékenységeinket a gyerekek is eltanulják majd, s ez lesz számukra a természetes.
Kiszedem őket, beleforgatom a zsemlemorzsába, majd egy jénai tálba teszem őket. A maradék zsemlemorzsát rászóróm a gombócokra.
