Végre besütött az ablakon az első olyan napsugár, amelyet csak tavasszal tapasztalunk. Az első napsugár, amely virágzásra késztette az általam annyira imádott hóvirágot, az első napsugár, ami felszárította a sok-sok pocsolyát és ugyanakkor átmelegítette az ember szívét. Ez már visszavonhatatlanul tavasz, a tél már semmit sem tehet ez ellen. Persze lesz még hideg, a farsang sem ért még véget, de nekem a tél valahogy tovatűnt. Ez nyomban arra ösztönzött, hogy kicseréljem az ajtódíszünket.
A dísz alapja ugyanaz a vesszőkarika, amit karácsonykor használtam. A fehér festéket simán leszedtem róla és átfestettem a kislányom akrilfestékével zöldre. Zöld hajtogatós, kivágós papírból leveleket vágtam, amiket felragasztottam rá hobbiragasztóval. A virágokat kislányommal készítettük muffinpapírból. Egyszerű, ugyanakkor mutatós.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése